Szüzike

Nem tudom hány lány megy férjhez manapság szüzen, de abban biztos vagyok, hogy ötször szüztelenitve, és ráadásul terhesen nem sok lányt vesznek el: szüzként. Meghökkentö szavak, de csak a nöi fifikát és a férfiak szüklátókörüségét, balekságát bizonyitják. Az ember önmagáról legfeljebb tárgyilagosan mondhatja hogy kellemes látvány, de sokak szerint bombázó voltam, és formás testemhez, ártatlan özikeszemek párosultak, vagyis a legóvatosabb fiukat is be tudtam huzni a csöbe. A legtöbb férfi lassan, kedveskedve veszi be a várat; egyesek gyorsan rohamoznak, de egy dologban valamennyien megegyeznek: mind azt akarja. Bármilyen ostromot vissza tudtam verni, ha nem volt kedvemre való, és szende tekintettel, pirulva sugtam: még szüz vagyok és ugy is akarok férjhezmenni. Erre a kijelentésre a legtöbb srác feladta, mert vagy fiatal volt még a házassághoz, vagy - elöbb a karrier, aztán a családalapitás - elvet vallotta. Ártatlan tekintetem mögött olyan vad vágyak kavarogtak, amilyet a férfiak csak önmagukról tételeznek fel, vagyis örjitöen megkivántam azt, aki elnyerte a tetszésemet és testem lázban égett, nem tudtam másra gondolni csak rá, de azt akartam, hogy egyedüli kegynek tekintse amit tölem kapott: amig csak él, vagyis legyen büszke arra, hogy ö szüztelenitett és hallgasson. Az elsöt nem kivántam, számitásból lettem az övé. Bemelegitésként. Tizenhét éves volt, mint én, egy osztályba jártunk, de nyilt titok volt: ö az unatkozó asszonyok kedvence. A dolog hihetö, mert remek felépitésü teste volt. Szavát vettem és azt kértem: legyen gyengéd, de lényegretörö, vezessen rá, mi az egészben a jó. Remekül csinálta. Azt vártam, hogy elönt a vér, de semmi nyoma nem volt, hogy más lettem, mint fél órával azelött. Mellbevágó volt a dolog, mert a szóbeszéd szerint a férfiak csak akkor hisznek a nö ártatlanságában, ha biztos jelét látják. Saját magamon tapasztaltam: kivételek erösitik a szabályt, vagyis nem törvényszerü, hogy a féltve örzött kincs cafatossá repedjen. Enyhe fájdalmat és mély csalódást éreztem. Ennyi lenne a szeretkezés? Az elsö megkivánt fiu bebizonyitotta, hogy nem. Reszkettem érte, annyira tetszett, de neki is beadtam a szüzike mesét, és ö lett az öszehasonlitási alapom. Micsoda különbség?! Sajnos azonban az életben nemcsak a szex van, és ha két ember egyébként nem egyezik tul keskeny palló az élet rohanó, mocskos árja felett az erotika. Aki csak arra épit, póruljár. Szakitottunk, és l9 éves koromra tuljutottam a negyedik mamlaszon, aki elhitte, hogy ö volt az elsö és bepárásodott tekintettel becézett, utána is. Ha jól emlékszem alig akadt köztük akivel másodszor is lefeküdtem, mert tetszett a Don Juani elv: nem az számit hányszor, hanem hogy hánnyal, mert többöl, nemcsak a választás könnyebb, de tanulni is többet lehet. Jött az ötödik, akitöl földbegyökerezett a lábam amikor az utcán megláttam. Ö is megtorpant, azt hitte ismernie kéne. Kicsit tétovázott, majd, - mivel én csak álltam - megkérdezte: ismerjük mi egymást? Ha a megjelenése bénitóan hatott rám, a hangja egyenesen elvarázsolt. - Nem, de jó lenne ha közelebbröl megismerhetném. Egy régi szerelmemre emlékeztet... - Akiben csalódott? - kérdezte. - Nem, jó volt vele... nagyon jó. - Akkor mi akadálya, hogy hozzásegitsem egy kis elábrándozáshoz! - mosolygott, és a lábaimból kiment minden erö. Ime a férfi, aki szakasztott ugy néz ki, ugy mosolyog, olyan, amilyennek az igazit elképzeltem, és itt állunk a lakásunk elött, amely üres. A szüleim elutaztak. Szende mosollyal indultam befelé - ö követett. Alig léptünk be az ajtón, nekiszédültem belülröl, és ha valaki, hát ö értette a szeretkezés koreografiáját, akár az egyetemen is tanithatta volt. Sosem láttam még olyan kurvavérü férfit, aki bárkivel, pár perc alatt képes olyan aktusra, mint ö, velem. Nem sokat beszéltünk, mert a szánk mással volt elfoglalva, de két óra mulva, a tus alatt - két örjitö csók között - bemutatkozott - Örjitö a tested, és észvesztöen jólesö érzés, veled a kéj. S már törölgetett, karjaiba emelt és vitt, vissza az ágyba. Azt hittem az eszem megy el. Ráadásul nem is adtam be neki a szüzike mesét. Ö sugta hajnal felé: tudom, hogy szüz voltál! Nem mondtam ellent, mert akkor már tudtam:a testedzésbe belsö részeink is bevonhatók, a hüvelyfalat is érzövé lehet tenni, hogy akkor szoritson, vagy eresszen, amikor akarjuk. Ezt persze az orgazmus alatt, magától is megteszi, másként honnan érezné a férfi, hogy itt az idö, remekelhet. Csak pár percnyi odafigyelés naponta, olyankor amikor egyébként mással vgagyunk elfoglalva, várunk, tévét nézünk, vagy olvasunk, megtornáztathatjuk alsó záróizmainkat. Aki érti a dolgát az annyiszor játszhatja meg a szüzet, ahányszor akarja. Senki nem jön rá és még timsó sem kell, hogy hihetö legyen a feszesség. Oriási szeretkezés - sorozat után, elbucsuztunk: örökre. Azt hittem belehalok, amikor megszólalt: - Ne haragudj, de nös vagyok. Féléve vettem el azt, akit szeretek, de te földrengésszerüen hatottál rám és mivel most éppen terhes, vagyis kiméletre szorult, egy kicsit ki voltam éheztetve. Találkozunk még? - csókolt bele elképedt számba - Nem, menyasszony vagyok, két nap mulva lesz az esküvöm. - Vagyis leánybucsut tartottál! Irigylem a jövendöbelidet, fantasztikusan szivóerö van benned. Kivetted minden erömet, kislány. De utána sem láthatlak, nem jelentkezhetem? - Minek? Szeretem a völegényemet és hü felesége akarok lenni! Hogy miért nem kaptam az alkalmon, magam sem értem, hiszen vacogtam érte, de mindigis undoritott ha valaki egy családot rombolt szét, csak mert ö késön érkezett. Elment, de a mosolyától napokig nem tudtam szabadulni. Sokáig éreztem a csókja izét, a böre érintését, és behunyt szemmel, éltem ujra az örjitó kéjsorozatot. Huszonkét éves voltam, jól keresö broker, aki a munkájában nemcsak a józan eszére hallgatott, kockáztatni is mert. Mégis elbizonytalanodtam. Menjek utána? Azt sem tudom hogy hivják, ö tudja a cimem, és jelentkezhetne, ha valóban mély nyomot hagytam volna az érzelmi életében. Nem jelentkezett és sajnos a menstruáciom sem, pedig két héttel a bódult éjszaka után, kellett volna. Pár nap alatt biztos volt, hogy terhes vagyok. Ledöbbentem. Egyrészt mert tudtam hogy ha öt sosem venném el a feleségétöl, de a gyerekét akarom, másrészt apa nélkül - jóérzésü dolgozó nö - nem válalhatja a szülést. Sorra vettem a szóbajöhetö férjjelölteket, akik igy, vagy ugy de jók akartak lenni nálam. A munkahelyemen néztem szét elöször. Egy bübáj kollégám, aki csak egy fokkal volt szebb az ördögnél, szemlátomást szerelmes volt belém, de sosem mondta, mert realista volt, és ugy gondolta ha a jóképü, nagy dumáju fiuk nem rughatnak labdába, mit akarhatna tölem ö? Amikor biztos voltam a terhességben, meghivtam egy kávéra. - Ban olyan vágyad, amit ha elérhetnél, azt mondanád: érdemes élni? - kérdeztem töle a kávé után. - Igen. De örültség... ha, te... ha téged... ha elvehetnélek, nem kivánnék többet, csak azt hogy boldog légy. Napokon belül hozzámentem. Nem akartam, hogy megtudja: nem ö a gyermekem apja, és hét hónap elött nem igen születhet érett gyermek. - Én voltam az elsö férfi az életedben! Senki nem hinné el nekem! - ujjongott, miközben becézett a jelesre osztályozható szeretkezésünk után. Nem szóltam, de mit is mondhattam volma, amikor magával ragadott imádatával, varázslatos férfierejével, amivel lángbaboritotta egész testemet. Csodálatosan tudott szeretni, becézni, bókolni és gyengéden de célratöröen keritette hatalmába a testemet. Hajnalra beleszerettem. Elmult belölem a feszültség, hiszen sikerült megmentettem a bébit, és én is egyre felszabadultabban, ellazulva vettem részt az ölelésben. Szinte hihetetlen, de vele éltem át elsö igazi orgazmusomat, és azóta hányat?! Amikor megmondtam, hogy apa lesz, beleszépült az örömbe. A szülés után, karján a fiunkkal látva, - elsirtam magam, de hallgattam. Még két gyermekünk született. Egyik sem hasonlit a másikra, vagyis senkinek nem tünhet fel a kakuktojás. S még valami - a lányai gyönyörüek. Talán mert igaz, mély - hálás - szerelemben fogantak és azt mondják a szerelemgyerekek szépek.